Nos, most kiderült, hogy Alexandria szerint ők ellenségek, ami miatt lehet, hogy át kell gondolnom a korábbi véleményemet. You did. Ha már Alexandria: ha valakit nem fogok sajnálni, hogy távozik a sorozatból, akkor az Michonne. A badass Michonne bármikor jöhet, az a karakter működik. Viszont számomra sokkal több sosem volt benne. Nem bántam a "feleség" Michonne-t, az anyukát sem (Judith-tal a jelenete tipikus volt, mégis működött, tanulságos látni a gyermeki nézőpontot, és azt, hogy ő a voice of reason), de a mostani Michonne kimondottan irritál. Egyszerűen halálra untat a szócséplése, a kvázi hegyibeszédei. Aláírom: fontos kérdésekről volt szó Michonne révén a részben, erkölcsi dilemmákról, szóval mindenképp örömteli, hogy ilyesmivel foglalkoznak, d e ez az az aspektus, ami nagyon nem érdekel ( it's personal, not business, sorry…), mint ahogy Rosita gyereke sem. Utóbbit lehet, hogy ki akarják futtatni valahova (konfliktusra? ), és nem csak random C-szálnak szánják, hogy pár partvonalon lévő karakter kapjon valami szappanosat, vagy rámutassanak arra, hogy még a zombivilágban is jelen vannak a bizonyos mindennapi, esetleg banálisnak mondható problémák, de nem lelkesedem túlságosan érte, főleg, hogy olyan négy karakter köré írták, akik vagy semmilyenek (Siddiq az első része óta nem tényező (ez rém gáz lehet egy színésznek), Rosita meg sosem volt az, max barátnőnek fokozták le olykor), vagy korábban már konkrétan zavartak (Eugene, Gabriel) hosszabb ideig.
You're so stupid. Henry, te nagyon hülye? Pedig egy kis időre felcsillant a remény a The Walking Dead Carl-pótlékja előtt, de múlt héten végérvényesen eldőlt, hogy a karakter a gyerek Carl nyomdokaiba fog lépni, és jó esetben is még évek kellenek majd ahhoz, hogy elnyerje a nézők szimpátiáját. Ami azért sajnálatos, mert tippre a sorozat továbbra is akar némi hangsúlyt fektetni a gyerekek (Henry, Judith), illetve fiatalok (az eljelentéktelenített Enid? ) történeteire. A tovább mögött folytatom spoilerekkel. Szóval: igazából a TWD készítői oda akarnak kilyukadni, hogy ha Henry nem lenne, talán baj sem lenne. Valahol még jó is, hogy nem Carl-t kényszerítették ebbe a szerepbe, de hiszem, hogy vele, mint megalapozott karakterrel jobb eséllyel működne egy ilyen sztori, de PapírmaséTévésTini Henry (te nagyon hülye! ) bevonásával egyszerűen nem működik. A rész fénypontja az volt (vagy lehetett volna? ), hogy eljutottunk a Suttogók táborába, hiszen többek között láthattunk valamit a belső szerkezetükből, mindennapi életükből, módszereikből (ahogy Lydia egykedvűen áll, amikor Alfa megölt a nőt…!
Nincs veszve semmi, de fogjuk fel ezt az epizódot szomorú figyelmeztetőlövésként, miszerint a Suttogók sem biztos, hogy elhozzák a TWD nézői számára a vérrel-béllel folyó Kánaánt. Átlagos Ez az epizód csak egy béta változat lehet.
Kipróbálnád az HBO GO-t 7 napig ingyen? Fizess elő közvetlenül az HBO GO-ra és élvezd teljes kínálatunkat. PRÓBÁLD KI 7 NAPIG INGYEN
És erre mit tesz Alpha? Ismét felrúgja a szabályokat. Még jó, hogy ott áll mögötte Beta, akinek a hangja és a megjelenése valóban tekintélyt parancsoló - nem csoda, hisz a Sons of Anarchy közkedvelt Opie-ját megformáló Ryan Hurst játssza -, kár, hogy a belépője nem az igazi. Mint maga az epizód: olyan semmilyen. Egyszerűen fülön csípi Henry-t, akivel talán még egy dühös cinege is elbánna, és nagyjából meg is volnánk az intróval. Ilyen pedigrével az ember azt várná, hogy Beta embereket tép ketté, majd a szilánkosra tört bordájukkal piszkálja ki az elharapott torkuk maradékát a fogai közül. Persze, még bőven lesz alkalma a bizonyításra: Hurst már meg is pedzegetett egy nagy csatát az évad hátralévő részéből. Aztán nehogy olyan tipikus légbunyó legyen belőle, mint amit a sorozat oly gyakran képes prezentálni. Szeretnénk mi is felnézni Betára A másik fronton, Alexandriában Michonne keménykedik a tanáccsal szemben, és hiába ismételgeti, hogy nem ő a vezető, ezt igazából már maga se hisziel, ráadásul nem is túl jó vezető, ugyanis a neki nem tetsző dolgokat orrba-szájba megvétózza.
). Azonban bármennyire is érdekesnek tartom őket, és hatásosnak némelyik jelenetüket, a vándorlásuk során nem bírtam másra gondolni, hogy mennyire röhejesen mozognak, és hogy milye n hihetetlen mód megerőltető lehet ez az egész színház. A táborban ezt már valamennyire szerencsére feledtem, főleg, hogy Alfa megint kapott egy csillagos ötös jelenetet, viszont a zombis (guardianos? ) jelenetekkel nem nagyon tudtam mit kezdeni. Lehet, hogy nem is kell, és a kaja otthagyásába többet akartam látni, mint ami volt benne, de a végén a zombitámadást nem tudtam értelmezni, mint ahogy az utána kitört káoszban sem tudtam eligazodni. X év után is komolyan ott tartunk, hogy éjszaka nyugodtan alvókat támadhatnak meg a teleportáló élőhalottak, vagy ebben a "rajtaütésben" volt valami plusz is? Múlt héten vagy eggyel korábban kommentben elvitatkozgattunk arról, hogy mennyire tekinti Hilltop ellenségnek a Suttogókat. Akkor azt mondtam, hogy semennyire. Az "élni és élni hagyni"-elv (valamint a józan ész és az emberiség) mentén teljesen logikus volt, hogy nem keresték velük a konfliktust annak ellenére, hogy mindenkit kinyírhattak volna ész nélkül.