A Tényleg!? versenyének célja az volt, hogy "a diákok megismerjenek létező történelmi legendákat, dilemmákat, és a téma feldolgozásával elmélyítsék tudásukat e téren, és hatékonyabban tudjanak különbséget tenni hamis és valós történelmi tények között". A részvételhez a diákoknak előbb egy tesztet kellett kitölteniük a Tényleg!? anyagainak segítségével, majd egy 2-3 perces videofilmet készíteniük az oldal tartalmainak továbbgondolásával. Az alábbiakban a verseny első két helyezettjének munkáit láthatjátok, a zsűritagok véleményének idézésével: 1. Szabadkőművesség (Ráckevei Ady Endre Gimnázium – Csóka Nóra, Máthé Kata, Novák Katalin) "Remek kisjátékfilm, melyben a naiv lány lelkéért a Konteós és az Ismeretterjesztő vív szórakoztató harcot. Előbbi vicces, afféle utazó ügynökként való megjelenítése érzékelteti, hogy a konteózás mindenre képes, és némi üzlet is lehet a háttérben. " (Lőrinc László) Szabadkőművesség Készítők: Ráckevei Ady Endre Gimnázium (Csóka Nóra, Máthé Kata, Novák Katalin) Időtartam: 3'33" A videó a Tényleg!?
/…/ Nagyváradon, ahol semmivel sem kisebb a sötétség veszedelme, mint bárhol a hazában, pompás, új, templom-szerű csarnok áll, mely hajléka a humanizmusnak, irgalmasságnak és világosság hintésnek... ". Elébb azért még iskolásan felmondja a leckét: " A szabadkőművesek voltaképpen már a pozitivisták előtt pozitivisták voltak. /…/ Fölszabadítják az emberiséget az eredendő bűn béklyója alól. " Váradon körülbelül ennyiben érintette meg a szabadkőművesség. Mással volt ugyanis elfoglalva… Két-három év múlva már a pestiek körében forog, a gyermekkori pajtás, Jászi Oszkár (Nagykárolyban együtt jártak a piaristákhoz) és későbbi mecénása, báró Hatvani Lajos hat rá leginkább. Radikalizálódik költészete is. Jászi szervezi be a Martinovits-páholyba, melynek 1911. február 3-tól már ő a nagymestere, és elsősorban olyanokat szándékozott megszólítani, "akik túl gazdagok ahhoz, hogy gondolkodni képesek legyenek, vagy túl szegények arra, hogy becsületesek maradjanak". Ady ez utóbbiak közül lett elsőszámú célszemély!
Az itt töltött négy esztendő Ady legmeghatározóbb életélménye. Magyarra előbb Petri Mór tanítja, később Both István meg Kerekes Ernő. Legnagyobb hatással azonban Kincs Gyula van rá, aki egyben a Szilágy című újság szerkesztője és első verseinek közlője. Tanárai támogatják, segítik, de figyelő szemmel követik a későbbiekben is. Érettségi után, atyja kívánságára a debreceni jogakadémiára iratkozik be, hol jobbára úri könnyedséggel éli a jogász ifjak életét. Kevésbé ismert, hogy már 1898-ban – igaz, csak rövid időre - kijut Párizsba! Petri tanár úr, immár tanfelügyelőként utal ki számára 300 koronát a kisdedóvók szervezete kasszájából (Polgár Géza a Magyar Nemzet 1942. augusztus 5-i számában egész oldalas beszélgetést közöl Petrivel erről és Bandi úrfi diákéveiről). Debrecenben jelenik meg első kötete 1899-ben Versek címmel, melyhez a zilahiak toboroznak előfizetőket a Szilágyban, ugyanott Fórizs Miklós recenziót is ír róla. Ady 1904-es párizsi útjának menedzselése újfent Kincs Gyula nevéhez fűződik.
... Amikor barlangban fotózok, egy időre hirtelen megszűnik minden, és csak egyetlen cél marad: a tökéletes vak sötétségből megmutatni mindazt a különlegeset, amit a Föld mélye rejteget. Mára szinte nem maradt a Föld felszínén olyan hely, ahol érintetlen természeti környezetről beszélhetnénk. A különböző emberi beavatkozások napjainkra olyan mértékben alakították át a bennünket körülvevő világot, amit például dédnagyanyáink vagy nagyapáink még el sem tudtak volna képzelni. Maradt azonban a természetnek egy kevésbé ismert, az emberi szem elől rejtettebb része, ahol a természet alkotásai még viszonylagos érintetlenségükben őrizték meg a több száz, illetve sok ezer, helyenként a több tízezer éves múltat. Ezek a helyek, a barlangok. A föld alatti rejtett természeti csodák fokozott védelme és népszerűsítő bemutatása számomra kiemelten fontos feladat. Ebből a munkából szeretnék most megosztani a Tisztelt Olvasókkal néhány pillanatot, kérem, fogadják szeretettel! Vágány Zoltán szerkesztő Képek - Vágány Zoltán fotói; feliratozva
Új futballkultúra megteremtése a célja Barczi Róbertnek, a Magyar Labdarúgó Szövetség sportigazgatójának. Az FC Barcelona elnöke szerint a következő idényben is Quique Setién lesz a katalán labdarúgócsapat vezetőedzője.