Egy férfifilm, amelyben nincsenek nők, és amely mégis a nőkről szól: ez a Férfikor című, a semmiből érkezett magyar film. Az és Hajdu Szabolcs filmjeinek vágójaként ismert Politzer Péter ezúttal rendezőként olyan férfiaknak szentelt egy filmet, akik hiánybetegségtől szenvednek: úgy keringenek az életükből éppen hiányzó nők által hagyott űr körül, mint az égitestek, amelyek nem tudnak, de nem is próbálnak ellenállni a tömegvonzásnak. Úgy botladoznak, mint akik elveszítették az egyensúlyukat, amikor a másik, a nő, aki megtartotta a súlyukat, hirtelen odébb lépett mellőlük. Pedig az állami támogatás és mindenféle hírverés nélkül, minimális pénzből készült, fekete-fehér film a címéhez illően elvileg tényleg a férfiakkal foglalkozik: egy kisfiúval, egy középkorú családapával és egy özvegy úrral. Az ő hétköznapjaikból, kóválygásukból, kisebb-nagyobb elkeseredettségükből áll össze a három különálló történet egy rövid, hetvenhét perces filmmé. Egy hosszú, hetvenhét perces sóhajjá a nők felé. A kissrácnak kórházba kerül az anyukája, az apukája pedig már rég elköltözött, úgyhogy egy hétig egyedül kéne boldogulnia, ráadásul az osztálytársnőjével sem feltétlenül úgy alakul az óra közben továbbadott cetlikre épülő viszonya, ahogyan szeretné.
Színészek Szipál Márton Fischer Samu Vass Péter Szalóki Ági Esztergályos Cecília Három budapesti férfi élete villan fel a filmben. A 91 éves fotóművész és lemezhamisító, Dezső élete gazdag szövetének utolsó szálait szövögeti. Frank, a negyvenes nagybőgős elveszíti a lakáskulcsait, amitől romba dől precízen összeállított napja. A kamasz Samunak pedig váratlanul egy hétig egyedül kell szembenéznie az iskola, a barátság és a szerelem kihívásaival. Bemutatás időpontja 2017. november 23.
Pedig a fene se várta egy, a semmiből, észrevétlenül érkező, mindentől független magyar filmtől, hogy pont az tudjon még valami újszerűt mondani férfiakról és nőkről.
Ez az utóbbi szolgál egyetlen kritikájaként a Férfikor nak: kicsit túlságosan kiforratlan, szerteágazó, mintha három különböző filmet akart volna megcsinálni az alkotó, ám sajnos az egyik nem áll meg a saját lábán (Samu), a másik jobban működne önálló kisfilmként (Dezső), míg a harmadik egy nagyjátékfilm után kiállt (Frank). De még ha kicsit mostohán is illeszkednek, azért alkotnak együtt egy képet, méghozzá nem akármilyet. Egy izgalmas, minőségi alkotásét.
De ugyanilyen szellemes epizód a szkeptikus lakatossal felálló patthelyzet, aki nem akarja beengedni a férfit a saját otthonába olyan iratok nélkül, amelyek természetesen a lakásában maradtak, vagy amikor a karmesternek ígért pálca helyett kell rögtönözve találnia hősünknek valamilyen tárgyat a vezényléshez. Mindezt Politzer az amatőr szereplőkhöz jól passzoló dokumentarista fényképezéssel tálalja, monokrómban, az erős atmoszférát pedig a nagyszerű zene továbbfokozza: hol lassú dzsesszzene szól, noiros hangulatot kölcsönözve a filmnek, hol a nagybőgő komótos pengetéséből születnek meditatív dallamok. Tulajdonképpen mindhárom főszereplő kifejti hatását a film formájára. Az idős fotóművész karaktere a múltat idéző fekete-fehér színvilágban és az igényes operatőri munkában jelenik meg, a zenész figura egyértelműen a kimunkált hangi világban, a nyugtató melódiákban érhető tetten, míg a fiatal tinédzseré abban a játékosságban, kíváncsiságban és fésületlenségben, ami az alkotás egészét jellemzi.
A sz�nh�zban j�tsz� remek zen�sz, Frank – a jazzb�g�s Vass P�ter alak�tja – kr�zise nem ilyen megr�z�: kiz�rja mag�t a lak�sb�l, nehezen indul a napja. R�la egy a gyerekekre vigy�z� nagyival folytatott besz�lget�sb�l der�l ki, hogy f�lrel�pett, majd k�s�bb egy bar�tj�val folytatott besz�lget�sb�l az is, kivel. A b�g�s epiz�djai olykor annyira sut�k, mint maga a b�g�s. �m �ppen a jelenetek �s mag�nak a b�g�snek a sutas�ga az, ami megfogja, a t�rt�netre �rz�kenny� teszi a n�z�t. Ez az abszol�t h�tk�znapi h�s, akit�l t�vol �ll minden bek�pzelts�g, minden kivagyis�g, a korai Szab� filmek naiv h�seire, illetve a rendez� Politzer P�ter v�gta n�mely film h�tk�znapi h�s�re, a Hajdu Szabolcs filmek h�seire eml�keztet. A val�s�gt�l legelemeltebb, legk�lt�ibb, mindenk�ppen az anyuk�ja balesete miatt egyed�l marad�, az els� szerelemszer�s�gbe belezuhan� kisfi�, Samu n�h�ny epiz�dja. Fischer Samu a v�lhet�en improvizat�v jelenetekben �rettebbnek t�nik, mint az id�sebb f�rfiak, �s b�r a h�rom karakter k�ls�re, minden szempontb�l nagyon k�l�nb�z�, mintha valamif�le el�k�p�t adn� az �r�k �s v�ltoztathatatlan f�rfihib�knak is.
Mondtam Péternek, hogy rendben, de egyébként nekem csak kettő van. Erre rákérdezett: ők szerepelnének? Azt feleltem igen, így került a filmbe a két lányom. Ezután azt is mondta, hogy lesz egy csókjelenet és azt is megkérdezte, hogy ezt kivel vállalnám el. Mondtam neki, hogy én a feleségemmel csókolóznék, és így is lett. Mindez azt hozta magával, hogy a lakásunkban is forgattunk, saját autónkban ültünk, saját nagybőgőmet használtam. Végül az egész eléggé önéletrajzi ihletésű lett. Nem igazán létezett forgatókönyv, a történet a rendező fejében mozaikszerűen állt össze, ezt próbáltuk átvetíteni az életemre. A forgatás nagyon elnyúlt, három évig tartott – hallottuk Vass Pétertől, Bodó Antóniától pedig azt tudtuk meg, hogy főleg az utómunkálatok voltak hosszúak, és eközben sokat változtak a lányok. – A forgatás valamivel kevesebb, mint egy év alatt lezajlott, a gyerekek viszont gyorsan nőnek. Most nagyon érdekes látni, hogy akkor még milyen kicsik voltak. Volt egy jelenet, amit nyáron vettünk fel, az később kiegészítésre szorult, és ősszel már elég hidegben folytattuk.
FANSHOP Férfikor NA (2017) A kép forrása: Cirko Film A film a 2017-es Varsói Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában is szerepelt. ( hp) Oszd meg az értékelést! A számokban Tények, érdekességek: 70 842 Színész adatlapok: 629 234 További hírességek adatlapjai: 306 484 Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások.