- Gazduram, mért nem ad kölcsön két ökröt annak a szegény szomszédjának, amíg azt a kicsi földecskéjét felszántja? - Elment az úrnak az esze?! Hogy az én drága jószágaimat odaadjam annak a kódusnak? Tudja az úr, hogy van a mondás?,, Kaparj kurta, neked is jut! " Dolgozzon a szomszéd, majd neki is lesz hat ökre. Mátyás meghallgatta ezt a gonosz beszédet, aztán otthagyta a gazdát. Térült, fordult, s egykettőre Budára érkezett. Nemsokára fullajtárt szalasztott a szegény gazdához: Adja el a teheneit, s minden pénzt, amit kap értük, verje kutyákba! Vasárnap reggel Budán kutyavásár lesz, s a király parancsára vigye fel őket, s adja el! Nem gondolkodott sokat a szegényember, eladta a két hitvány tehénkét, s ami kis pénzt kapott, kutyákba fektette. Ahány hitvány, büdös, bolhás ebet talált a környéken, egy szíjra ráfűzte, s szép lassan feleregélt Budásárnap hajnalban fel is érkezett a piac sarkába, a király nagy kutyaugatásra, lármára ébredt. Kihajolt az ablakon, s hát látta, hogy megérkezett az ő, mindjárt leszalasztott egy szolgát, felhívta magához a szegényembert.
Jelenlegi hely Történelmi előadás a Mátyás király emlékév jegyében / Izsák Zoltán Sotiris / A szabadkai székhelyű Kossa János Magyar Nyelvművelő Egyesület és Olvasókör tartott előadást három Bánáti településen, Ürményházán, Versecen és Udvarszálláson az elmúlt hétvégén. Kicsik és nagyok élhették át a történetek által, hogy miért is volt igazságos, rendíthetetlen és a nép számára a mai napig oly fontos személyiség Mátyás királyunk. Kiderült, hogy honnan származik az "Egyszer volt Budán kutyavásár" közmondás, de azt is megtudhatták az egybegyűltek, hogy korának miért olyan nagy jelentőségű személyisége uralkodónk. Az előadást Farkas Zsuzsanna publicista kezdte, aki a bibliográfiai értékeinket mesélte, mutatta és varázsolta a közönség elé. Gerlovics Szilveszter a kor fizetőeszközeit, a hozzájuk tartozó történeteket és az akkori szokásokat tárta a nagyérdemű elé. Zeke Ferenc költő a saját verseit hozta, melyek hamar a nézősereg szívébe lopták magukat. Az előadások között Fésüs Mária népdalénekes előbb a reneszánsz kor dalaiból, majd a magyar népdalok világából adott ízelítőt.
Akkor azt mondta a király a gazdának: – Gazduram! Jól tette, hogy hallgatott rám. Na, idefigyeljen! Ma jól megtréfáljuk az urakat. Húzódjon csak kend a piac sarkába. Majd én, nemsokára arra megyek, aztán pénzzé tesszük a kutyákat. A legkisebbet száz aranyon alul ne adja, s a nagyobbakért még háromszázat is elkérhet. Na, visszament az ember a piac sarkába, amennyi árus, vásárló volt a piacon, mind a szegényembert kacagta, de a szegényember nem törődött semmivel. Dél felé megérkezett a király az urakkal. Úgy tett, mintha soha nem látta volna a gazdát. Megszólította fennhangon: – Jó napot, gazduram: Mi az ára ezeknek a kutyáknak? – A kisebbeknek az ára száz arany, a nagyobbakat háromszáz alatt nem adom! Az urak morgolódni kezeltek, hogy ezekért a fonda, nyüves dögökért ennyi pénzt van képe elkérni? De a király azt mondta: – Nem is sok! Na, ezt a kicsit mindjárt megveszem! Uraim, vegyenek kendtek is a kutyákból, mert holnaptól ez lesz a divat! Hát, ha ez lesz a divat, akkor az urak is sorra lepengették a pénzeket.
Akár egy fajtamentésen, akár egy állatmenhelyen keresztül találunk rá álmaink kutyájára, tudnunk kell, hogy ránk, leendő gazdikra is alapos "vizsgálatok" várnak. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen a kutyák szempontjából sem mindegy, hová, milyen körülmények közé kerülnek. Egy alapos beszélgetés vagy egy előzetes írásbeli teszt kitöltése az állatvédők számára is támpontot ad ahhoz, hogy ki lesz a számunkra legideálisabb kutya. Mert korántsem biztos, hogy az, akibe a kennelen kívülről beleszerettünk… Fontos a személyes találkozás Ennek a folyamatnak szintén fontos lépcsőfoka az állattal való személyes megismerkedés. Lehet, hogy egy nagytestű kutya az álmunk, de élőben hamar kiderül, hogy tudunk-e vele bánni. Egy bántalmazott kutya sem való mindenkinek, pedig a legtöbbször éppen ők adják végül a legtöbb szeretetet. Ehhez viszont alapos felkészültség és hosszú hónapok kitartó munkája szükséges. Egy érintés vagy egy rövid séta is sok mindenre választ adhat. Akinek lehetősége van, annak mindenképpen érdemes többször is felkeresni egy telepet, és összebarátkozni a kiválasztott ebbel.
44 Mátyás király és Kinizsi 47 Szép Ernő: Mit gondolt Kinizsi Pál a maga fejéről 47 Szép Ernő: Kinizsi Pál Budavárban 48 Mátyás király meg a juhász 48 Mátyás király lustái 50 Mátyás király meg a bíró lánya 50 Az időjós szamár 52 Mátyás király és a tanító 52 Mátyás király és a kiskakast felosztó szomszéd 54 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Korán reggel érkezett a vár alatti piactérre kiváló portékájával. Az ebek hatalmas csaholást rendeztek, marakodtak, emberek rontottak elő, hogy a kellemetlen vásározót elkergessék. A király felébredt a lármára, kitekintett az ablakán. Mindjárt látta mi a helyzet. Lefuttatott egy szolgát. Hívta ide azt a kutyaárust! A másiknak megparancsolta, míg ő szót vált az emberrel, addig vigyázzanak a drága portékájára. A szegény ember megörült, amikor meglátta a királyt, felismerte, hogy ő járt nála a szántóföldön a minapában. -Uram, királyom! Parancsára megjelentem a kutyavásáron. -Jól, van, derék ember vagy. Ma megtréfáljuk egy kicsit az urakat. – mondta Mátyás király. – Te most eredj ki a vásár sarkába s várakozz egy keveset! Én majd erre jövök az urakkal s megtartjuk a kutyavásárt. A kutyákért száz forintot kérj, a nagyokat ne add háromszázon alul. Az ember letelepedett a kutyáival s várta az urakat. Aki csak arra járt mind bolondnak nézte a szegény embert. Körbeállták s úgy kacagták a büdös kutyáit.
Egyszer volt Budán kutyavásár: → szólásmagyarázó mese, legtöbb változatában → Mátyás-mese. Cselekménye: a szegény ember Budán Mátyás közbenjárására sok pénzt kap a kutyáiért, a gazdagot, aki minden vagyonát pénzzé tette s azon kutyákat vásárolt, azzal kergetik el, hogy Egyszer volt Budán kutyavásár. (MNK 921 V*) Három irodalmi forrásáról tudunk: Kiss János: "Elmés nyájasságok", Dugonics András: "Magyar példabeszédek" és Jókai Mór: "A magyar nép élce szép hegedűszóban" c. gyűjteménye. A Kiss János gyűjteményében közzétett szöveget Tóth Béla népszerűsítette "Magyar Anekdotakincs"-ében. A szájhagyományból feljegyzett szövegek részben a Kiss–Tóth-, részben a Jókai-féle szöveg származékai, vagy nagyon egyszerű kettős szerkezetű mesék, melyekben a szegény ember pénzt kap kutyáiért (kutyájáért; vagy azt állítja, hogy pénzt kapott érte), a kapzsi gazdag a hírre kutyacsordát hajt a vásárra s pórul jár. Ismeretes a mesének olyan változata is, melyben a szegény ember azt füllenti, hogy a sok pénzt macskákért kapta, mire a gazdag zsákszámra visz macskákat a királyi palotába, ez Merényi László "Eredeti népmesék" c. gyűjteményéből, ill. a szöveg Benedek Elek feldolgozásából terjedt el.