Éppen ma van, hogy 89 évvel ezelőtt, 1921 dacember 14-16 között szavazással döntötték el Sopronban, hogy a város melyik országhoz akar tartozni. Az ottlakók úgy döntöttek, hogy Magyarország része kívánnak lenni és ezzel kiérdemelték "a leghűségesebb város" címét. Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A Soproni-hegység és a Fertő-tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva patak völgyében fekszik. A környék mikroklímája kedvez a bortermelésnek; Sopron a "kékfrankos fővárosa". A terület az őskor óta lakott. A római korban egy Scarbantia nevű város állt itt, amelyen két fontos útvonal is áthaladt. Fóruma a mai főtér helyén volt. A népvándorlás korában Scarbantia romokban maradt, új település csak a honfoglalás után jött létre itt. A város lakói a Kr. u. 4. században a későbbi belváros területén 3–4 m vastag városfalat emeltek, hogy megvédjék magukat a barbárok támadásaitól. Ezt a falat a népvándorlás korszakában valószínűleg lerombolták.
1890-ben az első vidéki távbeszélőközpont itt épült ki. 1919-ben ide telepítették át Selmecbányáról a Selmeci Akadémiát, amelynek jogutódja a Bányászati és Erdészeti Főiskola. 1921-ben, a trianoni békeszerződés után népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. A soproniak Magyarország mellett döntöttek. Az eseménynek 1922-ben emléktörvény állított emléket, ekkortól hívják "A leghűségesebb város"-nak (Civitas fidelissima). A döntés napja, december 14-e Sopron ünnepe. A hivatalok kétnyelvűek maradtak egészen az 1946-os kitelepítésig, amikor is hivatalos adatok szerint 2005 német anyanyelvű személynek kellett a várost elhagynia. A város sokat szenvedett a II. világháborúban, 1944-ben több légitámadás is érte, a város zsidó lakosságát szinte teljes egészében haláltáborokba szállították. A szovjetek 1945. április 1-jén foglalták el. Bár a II. világháború után Sopronban is jelentős ipari fejlődés bontakozott ki, a bányát 1951-ben, főként politikai okokból bezárták, és az 1950-es években a főiskola bányamérnöki karát Miskolcra telepítették át (az erdőmérnöki kar ma a Nyugat-magyarországi Egyetem része).
Sopron 37 509 lakója közül 18 994-nek volt szavazati joga. Itt 89, 2%-os részvétellel 72, 7% szavazott Magyarországra. A nyolc faluban a 7 900 jogosult 83, 9%-os részvételével 54, 6%-a Ausztria mellett szavazott. Magyarországra csak Nagycenken, Fertőbozon és Kópházán szavaztak többségben. Település Szavazásra jogosultak Leadott szavazat Érvénytelen szavazat Ausztria mellett% Magyarország mellett% Sopron / Brennbergbánya 18 994 17 298 351 4 620 27, 2 12 327 72, 8 1 148 848 18 682 82, 2 148 17, 8 668 581 9 517 90, 4 55 9, 6 349 342 11 74 22, 3 257 77, 7 948 813 30 243 30, 0 550 70, 0 1 525 1 370 33 812 60, 7 525 39, 3 1 538 1 177 35 925 81, 0 217 19, 0 595 17 60, 4 229 39, 6 1 041 1 039 8 5 0, 5 1 026 99, 5 Összesen 26 879 24 063 512 8 227 34, 9 15 334 65, 1 Bár a kisebb községekben általában Ausztria felé billent a mérleg, ám végül Sopron magyarpárti többsége bizonyult döntőnek. Az országgyűlés A soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló 1922. évi XXIX. törvényben a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront, ahol a 61 méter magas Tűztorony déli részén ezután alakították ki az ún.
A szintén Vas megyei, Őriszentpétertől délnyugatra fekvő Szomoróc község lakosai a szomszédos Kerca lakosainak és az ott állomásozó határőröknek segítségével 1920. augusztus 1-jén fegyveres harcban szorították ki falujukból a megszállókat. Bár a sikert hamarosan ellentámadás követte, és a falu újra szerb-horvát-szlovén megszállás alá került, hosszú tárgyalások után 1922. február 8-án Szomoróc újra Magyarországhoz csatlakozhatott. (Ma a két falu Kercaszomor néven egy községet alkot. ) Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] És mégis élünk (történelmi regény) További információk [ szerkesztés] Az előzményekről: Ormos Mária: Civitas Fidelissima Soproni népszavazás 1921 Tóth Imre: A nyugat-magyarországi kérdés 1922–1939. Diplomácia és helyi politika a két világháború között. Dissertationes Sopronienses 2., Sopron, 2006. Tóth Imre: Nyugat-Magyarország és Burgenland a német külpolitikában. Századok, 2004. 6. 1328-1360. [1] [ halott link] ifj. Sarkady Sándor: A Nyugat-Magyarországi felkelés és a soproni népszavazás
A város bájos barokk arculatát sikerült megőrizni. A Kádár-rendszerben a városban igen jelentős műemlékvédelmi munkálatok folytak, a látványos eredmények miatt a város méltán kapta meg 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét. A várostól délre, illetve nyugatra elterülő dombvidék 1225 óta az egykori íjászok őrhelyeként szerepel az oklevelekben. Ez a Lővérek (Lőverek, Lövérek – a nyelvhasználat ingadozó), Sopron üdülőrésze. Itt áll Nepomuki Szent János kápolnája és a Mária-oszlop. 1989. augusztus 19-én az úgynevezett páneurópai piknik alkalmával megnyitották a határt, ezt az alkalmat több száz NDK-beli lakos az Ausztriába menekülésre használta fel. 2010. május 7-étől soproni kékfrank néven pénzhelyettesítő papírutalványt indítottak a Sopron környéki cégek gazdaságélénkítési céllal. M. P.
1921. október 4-én Felsőőrön "alkotmányozó gyűlés" kiáltotta ki a független Lajtabánságot, amelynek vezetője Prónay lett. A magyar kormány nem ismerte el az új "államot", de arra sem volt hajlandó, hogy a csapatokat kivonja a térségből. A helyzet megoldására a két fél között olasz közvetítéssel Velencében kezdődtek tárgyalások. Az október 13-án létrejött megállapodás szerint a magyar fél kiüríti a területet, ezután nyolc nappal népszavazás dönt Sopron és a környező nyolc község (Fertőrákos, Ágfalva, Sopronbánfalva, Harka, Balf, Fertőboz, Kópháza és Nagycenk) hovatartozásáról. A kiürítést hátráltatta az október végi második királypuccs, amelyben a felkelők nagyobb része a visszatérni kívánó IV. Károlyt támogatta. A puccs bukása után a kormány azonnal lefegyverezte a szabadcsapatokat, és a Lajtabánság is megszűnt létezni. A népszavazást 1921. december 14-én rendezték meg Sopronban, 15-én a városhoz tartozó Brennbergbányán, 16-án a többi településen, voksolásra azok a huszadik évüket betöltött férfiak és nők voltak jogosultak, akik e területen születtek, vagy 1918. december 31. óta ott laktak.
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
A soproni népszavazás emléktáblája A velencei jegyzőkönyv értelmében 1921. december 14-e és 16 -a között Sopron és környékének lakossága népszavazáson döntötte el, hogy összesen 257 km² Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, amit a nagyhatalmak tartósan elfogadtak.