Az utóbbi öt évben egyre növekvő az érdeklődés a genetikailag oszlopos növekedésű, füzérfának is nevezett almafajták iránt, amelyeken a sudáron kívül csak igen rövid termőrészek képződnek és a fa metszés nélkül is élete végéig megtartja ezt a habitust. Eleinte csak a csomagküldő szolgálatok reklámjaiban láthattuk őket, manapság már az árutermő ültetvények tulajdonosai is felismerték előnyeiket. Ki ne szeretne szépen színeződött almáktól roskadozó, hektáronként 60 tonnás termésátlagú, metszést alig igénylő, szellős koronájú fákból álló almaültetvényt, ahol a gyümölcs létra nélkül a földről, kézzel szedhető és a keskeny lombfal miatt a talajmunka, a permetezés, a termésritkítás hatékonyan, gyorsan elvégezhető? Ez volt az alapgondolat az 1990-es évek elején a gyorsan elterjedő, intenzív, a karcsú orsót szuperorsó koronaformával felváltó ültetvényeknél. A kis térállás miatt a fák vegetatív növekedés helyett a generatív fejlődésre fordították energiájukat, korán termőre fordultak, magas hektáronkénti termésátlagot hoztak és jó minőségű gyümölcsöt adtak.
Kertészet 2020. április 02. A sikeres almatermesztés alapja a kiváló minőségű oltvány A folyamatosan változó európai gazdasági környezethez a hazai termelőknek is alkalmazkodniuk kell. A nehézségeket jól tükrözi, hogy Magyarországon a legfontosabb gyümölcsünkből, az almából 2004-ben még 40 ezer hektár ültetvényt jegyeztek, ami napjainkra alig 20 ezer hektárra csökkent. A modern, versenyképes ültetvények hazai elterjedése nem halasztható tovább, a fejlesztéseknek nagyobb léptékűnek kell lenni ahhoz, hogy a hazai piacainkat megőrizzük. Ez csak intenzív koronaformájú-, nagy tőszámmal telepített-, megfelelő infrastruktúrával rendelkező (pl. jégvédő háló, öntözés, támrendszer) és nagy hozamot produkáló ültetvényekkel lehetséges. Napjainkban a gyümölcsös telepítésével vagy felújításával foglalkozó gazdálkodóknak csak kisebb hányada tudja követi az európai irányvonalakat. A hazai viszonyok között a termelők gyakran csak az ültetési anyag árát veszik figyelembe egy ültetvény telepítésekor. Az alacsonyabb ár sok esetben azonban gyengébb minőséget is jelent.
Ahol az alma nem esik messze a fájától Az utóbbi öt évben egyre növekvő az érdeklődés a genetikailag oszlopos habitusú, füzérfának is nevezett almafajták iránt, ahol a sudáron kívül csak igen rövid termőrészek képződnek, a fa metszés nélkül is élete végéig megtartja ezt a habitust. Eleinte csak a csomagküldő szolgálatok reklámjaiban láthattuk őket, manapság már az árutermelő ültetvények tulajdonosai is felismerték előnyeiket. Ki ne szeretne szépen színeződött almáktól roskadozó, 60 t / ha termésátlagú, metszést alig igénylő, szellős koronájú fákból álló almaültetvényt, ahol a gyümölcs létra nélkül a földről, kézzel szedhető és a keskeny lombfal miatt a talajmunka, a permetezés, a termésritkítás hatékonyan, gyorsan elvégezhető? Ez volt az alapgondolat az 1990-es évek elején a gyorsan elterjedő, intenzív, a karcsú orsót szuperorsó koronaformával felváltó ültetvényeknél. A kis térállás miatt a fák vegetatív növekedés helyett a generatív fejlődésre fordították energiájukat, korán termőrefordultak, magas hektáronkénti termésátlagot hoztak és jó minőségű gyümölcsöt adtak.
Az árusított zöldségmagvak többségét már csávázva hozzák forgalomba, a felhasználónak ezzel nincs feladata. A vetőmag csomagolásán a fajta neve, termesztési ismertetése mellett a csávázószer neve, kezelés töménysége is fel van tüntetve. A csávázószeres kezelést a magok színéről is fel lehet ismerni: gyakran élénk színűre festik a magokat, hogy ezek kezelése mindenki számára nyilvánvaló legyen, és étkezési célra még véletlenül se használja fel senki. Csávázott magvak vetését csak gumikesztyűben szabad végezni. dr. Némethy Zsuzsanna tp329 306 Engem se kérdeztél, de.... Többször vetettem már vadalmát és vadkörtét is sikerrel. A nemes almák egy részének is jól kelnek a magjai (ezt már kipróbáltam több fajtával). Nemes körtét majd az idén próbálok. A jól beérett termésekből kiszedtem a magot és rögtön elvetettem a helyére. A többiről az időjárás gondoskodott. Tavasszal aztán szépen kikeltek. Nekem szerencsém is volt, mert se egér, se pajor nem ette meg őket, de az egész téli tárolás sem egyszerű, hogy megtartsa a csíraképességét.
A jónak minősülő 40-60 t terméshez így közepes ellátottságú talajon teljes műtrágya ellátással 160-200 kg N, 60-90 kg P 2 O 5 és 250 kg K 2 O műtrágya hatóanyaggal kell számolni hektáronként. Közismert az almás termésűek mezo és mikroelem érzékenysége elsősorban kalcium vas, bór, mangán és cink, de különösen az almánál a kalcium, cink és magnézium hiányára. Az alma tápanyagfelvételének dinamikája segítséget nyújt a folyamatos ellátás tervezéséhez, kivitelezéséhez. A célirányos tenyészidőszakban alkalmazott kezelések csak akkor hatékonyak, ha felvehető tápelemmel és időben a gyökerekhez jutnak. A rossz tápanyag és vízellátás a jellegzetes szakaszos terméshozást eredményezi. A tápanyagigény a fejlődés folyamán nem egyenletesen jelentkezik. A legigényesebb és legérzékenyebb szakasz június közepe - július vége között van, mely a termésnövekedés, hajtásnövekedés és rügydifferenciálódás ideje. A rossz ellátás következménye a gyenge hajtásnövekedés, az erős terméshullás és a rügydifferenciálódás zavara miatt bekövetkező kihagyó év.
A Sunlight varasodás-ellenálló és még a Redlane-nél is kompaktabb növekedésű. A Moonlight virágai fehérek, a gyümölcsök alapszíne világoszöld, éretten sárgászöld. Ízük kellemes édes-savanykás és tárolhatóságuk is jóval jobb, mint az előző két fajtáé. A Moonlight szintén varasodás-ellenálló, bőtermő fajta. A Goldlane rózsaszínes-fehér virágú, világoszöld alapszínű, éretten aranysárga gyümölcsű, lédús, a négy fajta közül a legjobb ízű. Hosszabb tárolhatósága, varasodás rezisztenciája és bő termőképessége alapján akár árutermő ültetvényekbe is telepíthető. Az oszlopos fajták száma és vele együtt az érdeklődés irántuk egyre nő. Mire használhatók? A rövid ízközök miatt mindegyik fajtának tömör, kemény fája van, jó tartásúak, erős növekedésű alanyon támrendszer nélkül is megállnak. Az erősebb szöveti felépítés miatt egyáltalán nem szárazság- és fagyérzékenyek és gépi betakarításra tökéletesek: rövid termőrészeik nem törnek le és a keskeny korona alatt egyszerűen, sérülés nélkül felfoghatók a leeső almák.
A hajtáselemeket ne vágjuk vissza, csak ritkítsuk. A fák kívánt magasságának beállítását is elvégezhetjük ekkor, a túl magasra nyúlt fák központi tengelyének visszametszésével. Ágvágó ollóval idősebb gallyakat is eltávolíthatunk. Ez főként a fa fölső részén szokott szükségessé válni, a központi tengely konkurenciájának és az alsó részek árnyékolásának megszüntetése érdekében. Őszi és téli fajták Őszi és téli fajtáknál figyelembe kell vennünk, hogy nyáron fönt van a fejlődő termés a fán. Ezeknél a fajtáknál a nyári hajtásválogatás célja az optimális levél/gyümölcs arány kialakítása és azoknak a hajtásoknak a tőből való eltávolítása, amelyekre láthatóan nem lesz szükség a következő évben. A nyár során többször is odamehetünk a fákhoz, igazgatni a hajtásrendszert, de tudnunk kell, hogy a különböző időpontokban végzett zöldmunka hatása eltérő lesz. Emellett növényegészségügyi megfontolásokat is figyelembe kell venni. A tűzelhalás június végéig okozhat hajtásfertőzést, az erre érzékeny fajtákat csak ez után érdemes metszeni.
A nyári metszés során kisebb lesz a külső asszimiláló felület s ezáltal a fa koronája is. Álsudaras metszéssel vagyis az oldalrügyből fejlesztett sudárral is csökkenthető a fa növekedése. Növekedés gátló hatást érünk el a sudár oldalirányú kihajtásával, váltogatva az irányt. A felsorolt növekedésszabályozó módszerek közül azokat érdemes használni, amelyek nem növelik a költségeket, és nem okozhatnak környezetszennyezést. Legeredményesebben, gazdaságosabban a korona alakításával tudom meggátolni a fát a túlzott növekedésben.