A kis- és középvállalati hitelállomány 20 százalékkal gyarapodott, miközben a nem teljesítő hitelek aránya tovább csökkent 5, 5-ről 3, 7 százalékra. Az üzemi eredmény 18 százalékkal 206 millió euróra duzzadt tavaly. A nettó eredmény is jobb lett, megközelítette 167 millió eurót. A teljes magyarországi bankcsoport - amelynek 15 százaléka a magyar állam tulajdonában van - nettó eredménye 3, 6 százalékkal 183, 4 millió euróra ugrott. Az UniCreditnél is jobbak lettek a számok. A magyarországi konszolidált eredmény 7 százalékkal 177 millió euróra nőtt. Ennél is nagyobb - mintegy 10 százalékos lett volna a növekedés - ha az euró árfolyama nem változik a forinthoz képest. 2017-ben forintban 51, 1 milliárd forintos nyereséget ért el a magyarországi leánybank, az anyacég gyorsjelentése szerint ez 2018-ra 56 milliárd forint fölé emelkedhetett. A magyarországi nagybanknál a hitelállomány és a betétállomány is két számjegyű mértékben nőtt, a megugró hitelezés lehetett az oka annak, hogy a kamatbevételek 6, 4 százalékkal - árfolyamszűrten - csaknem 10 százalékkal bővültek.
A piacon kifejezetten sokan rendelkeznek körülbelül 700-900 milliárd forintos vállalati hitelállománnyal, amely 8-10 százalékos részesedést jelent sorrendben a K&H-nak, a Raiffeisennek, az MKB-nak, a CIB-nek és az Erstének. Mások a trendek Csakhogy amíg a legtöbb, hagyományosan vállalati fókuszú bank már arra is büszke, hogy maga is eléri a piac 15-16 százalékos bővülését, addig az Erste ezekben az években kapaszkodik fel és ambiciózus tervei szerint az ezermilliárdos állományra lő. Az Erste esetében a növekedés évente 20 százalék feletti, ráadásul ezt szinte "hibátlan", bőven 1 százalék alatti NPL-mutatóval (non performing loan, azaz nem teljesítő vállalati hitelaránnyal) hozza. Azért nincsen könnyű dolga, mert még a legnagyobb erő, az OTP is most ilyen bővülést ér el, ha pedig a piac eleje is így szalad, akkor nehéz a követőknek befogni az éllovasokat. De milyen most ez a piac? Azt szokták mondani, hogy egy márkát akkor kell agyba-főbe reklámozni, amikor jól megy a cégnek. És persze akkor, amikor rosszul.
A vállalati hitelek teljesítését, szakszóval bonitását, vagyis annak szorgalmazását, hogy az ügyfelek valóban teljesítsenek, akkor kell menedzselni, amikor jól megy a bankoknak. Amikor pedig rosszul, akkor muszáj. Fizetnek az ügyfelek Mit jelent ez? Amikor a bankoknál most nagyon alacsony, 1, 3, legfeljebb 5 százalékos nem-teljesítő hitelek aránya, nem lehet hátradőlni. Most minden a bankok kezére játszik: nő a GDP, emelkednek az ingatlanárak, vagyis jók a fedezetek, ráadásul éppen a fenti két hatás miatt jobb áron lehet eladni a bedöglött portfóliókat is. Ez azért fontos, mert egy banknak nem lehetnek sokáig rossz hitelek a portfólióiban. Mert az rosszul mutat, a tőkemegfelelési mutatók miatt is menedzselni kell, ha már sok a rossz hitel, az megfogja az új hitelezést. A csúcsról már lefelé visz az út Vagyis, amikor most azt látjuk, hogy fantasztikus a vállalati hitelpiac, alacsony a rossz adósok aránya és szépen nő az állomány, azt is tudjuk, hogy emögött sok munka és üzlet van. A bankok folyamatosan értékesítik a nem-teljesítő állományokat a követeléskezelőknek, és személyesen is tárgyalnak az adósokkal, például átütemezésekről.
Ez egyébként nem meglepetés, hiszen Csányi Sándor elnök-vezérigazgató már szeptemberben közölte: egymilliárd eurós profitot vár az idén. A magyarországi alaptevékenység (OTP Core) ehhez 180, 45 milliárd forinttal járult hozzá, ez is 7 százalékkal több a 2017-esnél. A képet valamelyest árnyalja, hogy a működési eredmény a költségek megugrása miatt csökkent, a nyereség növekedését a kockázati költségek tovább csökkentették, vagyis még több céltartalékot lehetett visszaírni, mint 2017-ben. A kamatmarzs alacsony, éves szinten 20 bázisponttal 3, 01 százalékosra csökkent, a kamatbevétel mégis nőtt, mivel a hitelezés Magyarországon pörög. Az OTP-nél a fogyasztási hitelek állománya 19, a jelzáloghiteleké 6, a vállalati hiteleké pedig 29 százalékkal nőtt. Bankok nettó eredménye Bank 2017 2018 OTP Core 168, 6 milliárd forint 180, 4 milliárd forint K&H 146 millió euró 196 millió euró Erste 177, 1 millió euró 183, 4 millió euró UniCredit 165 millió euró 177 millió euró CIB 79, 4 millió euró 43 millió euró Forrás: űjtés Ha a gazdaságnak jól megy, a bankoknak is jól megy - mondta Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a hitelintézet eredményeit ismertető sajtótájékoztatón.
A bázisadatok A fenti elemzések alapján, ha az összesített mérlegfőösszegeket nézzük, akkor Magyarországon ma így néz ki a piaci részesedések alapján a teljes bankszektorban a sorrend: OTP (22 százalék), K&H (8 százalék), Erste, UniCredit (7-7 százalék), Raiffeisen, MKB, CIB (5-5 százalék), Budapest Bank (3 százalék), A többiek, így az MFB, a Takarék-csoport, a Sberbank, a Gránit, a Magnet és a sok kicsi együttesen valamivel több mint a piac egyharmadát adják. Kisebb eltérések persze lehetnek az adatok között a banki gyorsjelentésekben ennél sokszor nagyobb százalék látható a saját bankra, és valóban vannak olyan összevetési metódusok, hogy amennyiben egy bankhoz a csoport többi tagját is hozzáadjuk (például az OTP-hez az OTP Jelzálogbank és a Merkantil Bank adatait, akkor máris 26-27 százalékos piaci rész jön ki. És a vállalati hitelek A vállalati hiteleknél ez a piaci részesedés arányaiban szinte teljesen pontosan visszaköszön, annyiban van némi módosulás, hogy az OTP és az Erste (ahogy a kisebbek közül a Takarékbank is) inkább lakossági (retail) fókuszú, az MKB, a CIB, a Raiffeisen és az UniCredit pedig inkább vállalati, a K&H amolyan mindenevő, a BB pedig a kkv-knál a legerősebb.
Ráadásul mindenki máshogy osztályoz, van aki csak annyit közöl, hogy "ügyfélhitelek", nem egységes, hogy a legkisebb cégek, a mikrovállalkozások hitelei magán, vagy vállalati hitelekhez sorolódnak, van aki csak évente, más gyakrabban publikál, és akad olyan rendes tőzsdei intézmény, amelyik "gatyára levetkőzik", és még a vállalati hiteleken belül külön is közli a nagyvállalati, a kereskedelmi ingatlan és a kis- és középvállalati hitelekben elért részesedését. Számok, adatok Ami a számokat illeti, a 2018. év végi adatokból a következő sorrend rajzolódik ki: OTP UniCredit Raiffeisen KH MKB CIB Ám még a 2019-es évben is módosulhattak a helyezések. Az egyértelmű hazai piacvezető, az OTP érdekes dió, 1300 milliárd forintos vállalati hitelállományával piacvezető, de ő azon bankok egyike, ahol a lakossági hitelek állománya (2000 milliárd forint) meghaladja a vállalatit és a retail-piacon sokkal nagyobb a bank túlsúlya. A fordított helyzet igaz az MKB-ra, ahol háromszor több a vállalati hitel, mint a lakossági, vagy az UniCreditre, amely a vállalatoknál 12 százaléknál is nagyobb piaci súllyal bír (szinte eléri az OTP adatait), de a lakossági piac csak 4 százalékos tortája van.
Januártól szeptemberig ugyanis a magyar Raiffeisen 57 millió eurós adózott nyereséget ért el, ami 38, 2 százalékkal alacsonyabb a 2017-esnél.
A magyar gazdaságra pedig tavaly nem lehetett panasz, a GDP 4, 8 százalékkal nőtt, a fogyasztás 5, 5, a beruházások 16, 6, az export 5, 1 százalékkal bővültek. A lendült az idén is megmaradhat, az OTP 4 százalékos GDP-növekedéssel és Magyarországon a lakossági szegmensben 13, a vállalatoknál 11 százalékos hitelállomány-gyarapodással kalkulál. A jó gazdasági környezet a teljes szektornak kedvez, a K&H is szépen keresett tavaly. A pénzügyi csoport nyeresége 34, 2 százalékkal nőtt a belga anyacég, a KBC gyorsjelentése szerint, pedig már a 2017-es 41, 8 milliárd forintos profit is történelmi rekordnak számított. A tavalyi adózott eredmény pedig 196 millió euró (62 milliárd forint) lett, ebből a bank 182 millió, a biztosító pedig 14 millió eurót termelt. A kamatbevétel kis mértékben csökkent Magyarországon, bár a hitelállomány nagyobb lett, a jutalékbevétel viszont megugrott, akárcsak a biztosítási díjbevétel. Az Erste sem fogja lehúzni a bankszektort a nyeresége alapján. Az anyacég csütörtökön közzétett gyorsjelentése szerint Magyarországon a hitelállomány a 2017 végi 3, 6 milliárd euróról 4 milliárd euróra emelkedett, a betétállomány 5 milliárdról 5, 4 milliárd euróra hízott.
2008-ig nem volt gond, minden évben dinamikusan nőtt a vállalati hitelállomány, de a sok veszteség, az ingatlan és a pénzügyi válság romba döntötte a vállalati hiteleket, elsősorban az ingatlanfedezettel nyújtott projekthitelek bedőlése miatt. Jött a hét szűk esztendő, és 2008-tól, 2015-ig a vállalati hitelek állománya a magyar GDP 30 százalékáról, 17 százalékig esett össze. Azóta újra építkezünk, 2019 már a harmadik olyan év lesz, amikor két számjegyű mértékben nő az állomány, ráadásul a növekedés üteme is gyorsul, 2017 és 2018 még csak 10-11 százalékos bővülést hozott, 2019-ben akár 15-16 százalékos is lehet a növekedés, és az év végi állományadat valahol 8000 és 9000 milliárd forint között lehet majd. A vállalati hitelek így nominálisan már elérték a korábbi csúcsszintet, de mivel eközben a GDP sokat nőtt, sajnos a magyar GDP arányában még mindig csak az össztermékünk ötödét jelentik a vállalati hitelek. Sokféle adat Hitelt adni a vállalatoknak a boom idején a legjobb. Ha egy bank kölcsönad egy ingatlan megvételére, akkor örül, ha az ingatlanárak és a bérbeadási díjak felfelé mennek, hiszen akkor minden jól alakul a hitelfelvevőnél, vissza tudja majd fizetni a hitelt.