A (művész), a szellemi-lelki életet élő érzékeny ember helyzete, az albatrosz-sors a ciklus többi versének is a közös témája. A szó megszokott értelmében nem politikai költemények ezek. Mindegyikben hangot kapa tiltakozó keserűség s a tehetetlenségből fakadó fogcsikorgató düh. A művész tragédiájáról szól A Hortobágy poétája (1905) című költemény is. Az ellentétekre épülő szerkesztésmód uralkodik itt is: a szimbolikus jelentésű művész-portré s a durva környezet kontrasztja. A Kezdő ellentét a vers során fokozódva tér vissza, egyre inkább kiteljesedik. A művész rejtett belső életének rajzát felerősítik a vissza-vissza térő számneves túlzások (sok-sok, százszor, ezerszer) s a halmozások. Az első versszakban már ott rejlik az elkerülhetettlen bukás. A taszító érzelmi töltésű "csorda" szó puszta hangalakjában is és az ironikusan emlegetett (híres) magyar Hortobágy sejteti a vállalkozás lehetetlenségét: itt nincs szükség ilyen emberre. A csorda és a csorda-népek csak állati vegetációra képesek, a szívből nőtt szépség virág-voltát észre sem veszik: nem elpusztítják hanem (lelegelik).
A 4. versszak ban a költőt – akárcsak egy horrorisztikus tájon - teljesen befonják a növények, már ki sem látszik belőlük (" A gaz lehúz, altat, befed "). Az immár ismét egységes tájon zavartalanul süvít a szél. Ez a lefelé irányuló mozgás fejezi ki azt, hogyan érzi magát Ady. A sok kisstílű, maradi író és költő nem engedi, hogy kitörjön, hogy kiemelkedjen a soraikból. Igyekeznek teljesen beolvasztani maguk közé, ha máshogy nem megy, erőszakkal, akár annak az árán is, hogy ezzel megfojtják vetélytársukat. A megszemélyesített szél kacaja az ellenfelük legyőzésén örvendő maradiakat jeleníti meg.
Komfront Kerékpár 2900 Komárom, Mártírok útja 47. 4 vélemény Értékelés: Szolgáltatások: kerékpár, alkatrész, kerékpár szerviz, ruházat, használt kerékpár
Csöndes, vágyakozó szeretet szólal meg a haza iránt a versben: "a föld alvó lelkét lesem". A jobb jövő reménye, lehetősége ott van: a föld buja, termékeny. A vers szerkezete: A vers hangulata expresszív: azt fejezi ki erőteljes képekkel, hogyan érzi magát Ady Magyarországon. Ennek az érzésnek pontos kifejezői az igék. Minden versszak egy mozgást jelentő igével indul. Az 1. versszak ban a gázolok ige szerepel. Ez az ige azt fejezi ki, hogy nehéz előrehaladás, mintha a sok gaz visszafogná. Hasonló érzést kelthet bennünk, amikor egy folyóban, tóban próbálunk derékig érő vízben haladni - bizony ez nehéz és fárasztó. A 2. versszak ban a költő megáll. A vad mezőn egy élőlény jelenlétét tapasztalja: valami rág -, ezért lehajol, hogy jobban szemügyre vehesse. A 3. versszak ban a lehajló költő köré rosszindulatú indák fonódnak ("Vad indák gyűrűznek körül"), amelyek nem engedik szabadulni. Az indák talán már térdre is kényszerítették, hiszen egészen közel kerül a földhöz, ahol még érezni a hajdanvolt virágok illatát.
Successfully reported this slideshow...., Igazgató, egyetemi adjunktus Published on Jun 4, 2010 1. Marosvásárhely 2007 – 2010 UBB MS 2. Babeş-Bolyai Tudományegyetem ~ Pszichológia és Neveléstudományok Kar ~ Pedagógia — Óvoda és elemi oktatás pedagógiája 3. Pszichoanalízis én-felfogása Freud bácsi Ágnes és Anna & 4. I. év I. év 7. Az információ-feldolgozás általános modellje FIGYELEM INGER Szenzoros folyama-tok percepció döntés és válasz reakci ó válasz kivitelezése VÁLASZ RÖVID TÁVÚ MEMÓRIA HOSSZÚ TÁVÚ MEMÓRIA 8. Az információ-feldolgozás modellje mifelénk A FIGYELEM - ha egyáltalán létezett-
Tragikussá színezi az ellentétet az önálósult két rímszó lelkét – lelegelték: a lélek szavára rímként az állati durvaság válaszol. A művészet itt megsemmisül, senki sem tart rá igényt: a szent dalnok választékos szókapcsolata utal az elvetélt elsikkadt lehetőségekre. A szemlélődő lírai hős cselekvővé válik, ez a cselekvés azonban a társakhoz és a környezethez való hasonulás: eltemeti a nótát, káromkodik vagy fütyörészik. Beteljesedett a művész-tragédia: a szépség, a dal elveszett a káromkodó, durva műveletlenségben. A Hortobágynak nem lehet poétája, illetve a poétasors itt az elnémulás. A magyar Ugaron ciklust a kötetben közvetlenül A daloló Párizs versei követik: kiélezett kontraszt teremtődött így a szellemtelen, művészetellenes sivatag és a tünékeny, messzi szépségek álmát megvalósító, daloló Párizs között. Az 1906-os második párizsi utazás már nem (tanulmányút) volt, hanem egyértelműen emigráció. A megérkezés üzenetét hozta haza Párizs, az én Bakonyom (1906) című verse. A nyomasztó fenyegetettségtől szabadulva megpihent Párizs szívén, az ember-sűrűs gigászi vadonban, de a költemény még őrzi azt a belső riadalmat, hogy "bűnét": a "lelkét", "messze látását", "hittszegését" megtorolhatja "pandúr-hada a szájas Dunának".
Korszaknyitó kötetének versei mind arról vallanak, hogy Ady művészi törekvésekben és életformában messze szakadt már a feudális maradványokkal terhelt falusi Mo. -tól. Egy újfajta, kritikai jellegű nemzetszemléletet, hazaszeretetet tudatosított, amelyben egyszerre adott volt a szeretet gyöngéd és a bírálat indulatos érzése ugyan úgy, mint Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty vagy Petőfi verseiben. Harca a szellem harca volt a szellem ellenes, tompa korlátoltsággal szemben. Ez a keserű, támadó, nemezetostorozó indulat fejeződött ki a az Új versek legfontosabb, a többit maga köré szervező ciklusában, A magyar Ugaron -ban. A költő szemében a táj elátkozott föld, ahol minden és mindenki pusztulásra ítéltetett. A ciklus címadó verse (1905) nem "tájleírás", a szimbólumba átváltó metaforák sora nem egy vizuálisan elképzelhető konkrét tájat ábrázol, sokkal inkább belső látásunkat ragadja meg riasztó látomásként. Feszítő, cselekvésre izgató ellentétek található a költeményben: az elvadult táj, a vad mező szemben áll az ős, buja, szűzi földel, a szent humusszal: a szépséget jelképező illatával szerelmesen bódító virággal pedig a dudva, a muhar, az égig nyúló giz-gazok, a vad indák kerülnek szembe.
Értékelés: 4 szavazatból Zilahy Kálmán gimnáziumi tanár Ady eszméihez vonzódik, de mindig megmarad a racionalitás talaján. Igazi kívülálló. A fehérterror napjaiban mégis kiáll egy üldözött kollégája mellett, s felesége közreműködésével bújtatja a lakásában Pálost, a volt népbiztost. Diákjai azonban nem találják elégé harcosnak a szemlélődő, csöndes embert. Pálost mégis letartóztatják, amit családi tragédia követ... Ezt is ajánljuk Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
A képek és a jelzők egyrészt a nagy lehetőségekre, a föld gazdag termékenységére utalnak, másrészt az elkeserítően kopár valóság, az eldurvult, műveletlen világ leverő élményét fejezik ki. A versnek lefelé menő, aláhulló kompozíciója van. Az 1-2. versszakban még az egyes szám első személy, a lírai alany, az ébresztő, felfedező szándék az aktív, a cselekvő (gázolok, ismerem, lehajlok). Ezt jelzi a szépséget, a kultúrát, a világot számonkérő hetyke, még magabiztos felkiáltó kérdés is. A 3-4. versszakban már az Ugar válik cselevővé: az indarengeteg megmozdul, gyűrűzni kezd. A föld alvó lelkét ébresztgető virágot kereső s a régmúlt szépségeket idéző hős tehetetlen, béna rab lesz az indák fojtogató gyűrűjében. A halmozott alany indít (a dudva, a muhar, a gaz), s a fokozásos igesor (lehúz, altat, befed) a vad mező végső győzelmét fejezi ki: az ugar-léttel szemben a virág-létre vágyó lírai én sorsa az aláhullás, az züllés, a közönségességben való elveszés. A süket csöndben a kacagó szél irónikusan kíséri a nagyratörő szándékok, merész álmok elbukását.
Ady Endre: A magyar Ugaron verselemzés A vers 1906-ban az Új versek c. kötetben jelent meg. A címről: Ady verscímeinek többsége három szóból áll. Közülük nagyon sok tartalmaz szimbólum ot. Ezt a szimbólumot nagybetűs írásmód dal jelzi. Ebben a versben az Ugar a szimbólum. Az ugar szót Széchenyi használta először a magyar elmaradottság jelképeként, Ady tehát Széchenyi gondolatait idézi, ismétli egy másik korban. A szimbólum értelmezése: Mit jelent az ugar? Eredeti jelentésében a pihentetett, nem művelt földet jelentette. Ady értelmezésében egész Magyarországot jelenti, ahol hiányzik a műveltség, ahol 50 éve nem változik semmi, ahol a hivatalos magyar irodalom nem hajlandó tudomásul venni a nyugaton élő, alakuló új eszmei, szellemi irányzatokat, az avantgard újszerűségét. Az ellentétek szerepe a versben: A vers a régmúlt és a jelen ellentétére épül. A jelen képei az elhanyagoltságot, a pusztulást mutatják be ( elvadult táj, dudva, muhar, vad mező, giz-gazok). Ady elkeseredettségét csak fokozza, hogy valaha ez föld is virágzó ország volt (" régmúlt virágok illata bódít szerelmesen ").