Kérdésem a fentiek alapján, hogy munkaidőkeret esetén, folyamatos munkarendben is kell-e távolléti díjat fizetni, függetlenül attól, hogy keresetveszteség nem éri, és végez munkát vagy nem?. Előre is köszönöm megtisztelő válaszukat. A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink: További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI!
A kérdésedre válaszolva, az egyetlen elfogadható szerintem is az, hogy ünnepre távolléti díj is, meg órabér is (+pótlék). Ha a távolléti díjat nem adják, a 2 eset között 0 Ft különbség lesz, az meg azért mégsem járja, már eleve a pótlék megjelenése is a törvényben arra utal, hogy ilyen napokon bizony plusz jövedelemnek kell megjelennie mindenkinél. (Ja és, pl. a havibérest ki "kompenzálja", amikor ugyanazért a havibérért a hosszabb hónapokban 2-3 nappal többet dolgozik? Minden csak nézőpont kérdése ugyebár. ) 2018. 21:11 Kedves Fórumozók! Nekem is munkaszüneti nappal kapcsolatban lenne két kérdésem. Az egyik a havidíjas "munkaszüneti napi díja". Véleményem szerint - bár a legtöbb bérszámfejtő program még nincs rá felkészülve - az új MT-től kezdve megszűnt a havidíjasok "fizetett ünnepe". Persze alap esetben nyilván egy tiszta 8 órás havidíjasnak nem oszt, nem szoroz ha az osztószámban benne van a "fizetett ünnep", DE ha valaki hóközi ki-belépő vagy esetleg táppénzre jogosult már nem ugyan azok a számok jönnek ki.
-án vagy jan. 1. -jén dolgozik? Azért írom, hogy szinte, mert a távolléti díj nyilván más kategória mint egy 10órás műszak, összegben is, de nem annyira kiemelkedően, hogy az pozitív vagy negatív irányba nagy mértékben befolyásolja az összeget. Úgy gondolom, hogy a munkaszüneti napon történő munkavégzés kompenzálása nem a távolléti díj hanem a 100%-os pótlék. A távolléti díj annak kompenzálása, hogy a munkavállalónak a hónapban 23 munkanapja lett volna és annyit is kellett volna ledolgoznia, de csökkent a havi munkaideje azáltal, hogy ez egy hétköznapra eső munkaszüneti nap volt. Erre a meglátásomra azt válaszolták, hogy nekem - havidíjasnak - is akkor 23 nap lett volna akkor nekem is többet kellene keresnem? Na lényeg a lényeg! Kérlek titeket, hogy adjatok nekem választ erre a kérdésre. Két könyvet is olvastam, amelyet elég neves munkaügyi jogászok írtak, és tételesen levezették hogy a munkaszüneti napra bizony jár a távolléti díj ha tetszik ha nem! Köszönöm előre a választ! Szép napot Anita 2018.
Fórum → munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl új hozzászólás mpanita # e-mail 2018. 12. 08:14 A fejlesztők erre csak azt mondják: én vagyok a hülye, hogy fizetett ünnepre távolléti díjat adok annak aki dolgozott rajta... mármint a külsős cég ezt az előadást nyomta le nekem, hogy ezt mondták nekik. Én sem látom sehol a beállítását ennek a problémának sajnos... bermuda háromszög 2018. 11. 21:21 Én meg azt gondolom, hogy van a piacon elég olyan program ami tudja kezelni ezt a problémát. A cég erre a problémára mit mond? Szokták ismerni a fejlesztő cégek a szoftverjükre vonatkozó szabályokat, ha maguktól nem, akkor az ügyfelek nyomására:) 2018. 15:38 Kedves efi99 és bermuda háromszög! Köszönöm a válaszotok! Akkor ezek szerint nekem van igazam. Az a poén, hogy a nagy neves K s program (nem írom ki melyik program de talán rájöttök) sem tudja kezelni, hogy a fizetett ünnepen dolgozó kapjon fizetett ünnepre távolléti díjat. Elolvastam a kb. 400 oldalas használati útmutatóját ( na persze azért rákeresvén a munkaszüneti nap kifejezésre mert nem bolondultam meg, hogy mindent elolvassak) de sehol egy utalás rá, hogy hogyan lehetne beállítani.
Hiszen nem mindegy, hogy egy októberben ahol 22 munkanap és egy fizetett ünnep van ott mennyivel számoljuk ki az egy napra eső bért. (Kérlek javítsatok ki ha nem így van! ) A havidíj egy átalányjellegű bér aminél nem szabad hogy osszon vagy szorozzon a fizetett ünnep! A másik sokkal bonyolultabb téma: órabéres munkavállaló fizetett ünnepre járó távolléti díja, HA dolgozott ezen a napon. A munkavállalók havi munkaidőkeretben dolgoznak. Cégünk tevékenysége ún. "társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul"(pékség). Eszerint nem kérdés, hogy rendes munkaidőben beoszthatóak a munkavállalóink munkaszüneti napra. Több munkajogász állásfoglalását is olvastam azzal kapcsolatban, vajon milyen bért kell adni munkaszüneti napon végzett munkáért a munkavállalóknak? Ezzel kapcsolatban nekem az a meglátásom, hogy az Mt. 146. § (3) bek. d. pontja szerint ha az általános munkarend szerinti munkanapra esik a fizetett ünnep, akkor a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Így ha valaki ez nap dolgozik akkor jár neki az ez napra járó alapbére+100%pótlék+ távolléti díj.
A havidíjasoknak azokra a napokra (ünnep) nem számolnak bért. Ha szabadságot kell kivenni rá, akkor nálatok más a munkarend. Szabadságra viszont jár bér. 2018. 08:45 Milyen jogon tagadhatja meg a munkáltató a dec. 25-26-ra járó bér kifizetését? És milyen jogon kötelez szabadság kivételére erre a két napra, melyet egyszerű munkabér alapján számolja el!? Várom, ki tud erre válaszolni! Köszönöm! E-mail:
Ezzel kapcsolatban keveredtem vitába egy céggel, akik állítják, hogy távolléti díj csak azoknak jár akik ezen a napon nem dolgoznak. Ennél a résznél arra hivatkoztak, hogy mivel munkaidőkeretben dolgoznak bárhogy beoszthatóak és le kell nyelniük ha éppenséggel munkaszüneti napon kell dolgozniuk. Tegyük fel, hogy adott két munkavállaló. Az egyik is és a másik is pl. októberben ledolgozik 22munkanapot (mert az a kötelező, hiszen a munkaidőkeret meghatározásakor a munkaszüneti napot nem vesszük számításba). Egyik munkavállaló a 22 napból az egyiket munkaszüneti napon dolgozta le. A külsős cég szerint ekkor jár neki az alapbére+100% bérpótlék ami a munkaszüneti napi munkavégzéséért jár. A másik dolgozó ugyanígy 22 napon dolgozott de ő a 22 napját a munkaidőkeret szerinti munkanapokon dolgozta le és nem dolgozott a munkaszüneti napon. Külsős cég erre azt mondta, hogy erre jár neki a 22 napi alapbére és a munkaszüneti napi távolléti díj. (most tekintsünk el az egyéb pólékoktól. ) Ezek szerint aki otthon lógatja a lábát szinte ugyan úgy jár mint aki mondjuk dec. 26.
09. 19:40 Már adni sem kellett volna. A hétköznapok száma is 259-261 lehet évente, mégsincs kompenzáció, ha csak 259. Ezen belül a hétköznapra eső ünnepnapok száma 3 és 8 között van. 6-tal kellett volna kalkulálni átlagosan és az órabéreket ennek megfelelően 2%-kal emelni, majd egyszer s mindenkorra elfelejteni az ünnepnapra is fizetünk című történetet. 2018. 15:46 Talán nem merték elvenni mert eddig fizetett ünnepnek hívták. 2018. 15:43 bermuda háromszög Valójában az óra- vagy teljesítménybéresnek is teljesen logikátlan fizetni hétközi nemdolgozós ünnepnapra, hiába van ez a törvényben. Senki nem tudja megindokolni miért kéne. Szomorú örökös 2018. 15:27 bermuda háromszög " ami órabéresek esetében gyakran több mint a besorolási bér, mert szoktak túlórázni " Igaz, régen órabéresként dolgoztam én is és átlagbért számoltak a szabadságra, bár nálunk túlóra sohasem volt, mert mindig kizárólag a munkaidőt töltöttük ki. De valahogy az mégis mindig többre jött ki, mint az alap órabérem, mert a különféle jutalmakat is beleszámolták természetesen.
Vicces nem? huszika 2018. 10. 23:56 En óra bérben dolgozom! Folyamatos műszakban! A szabadságot nem adtak ki, viszont át nem vihető! Csak a 6 nap áll rendelkezésre ami nem fedi a dec. 25-26-ot! Akkor hogy is van ez? Mindenhol államilag garantált, fizetett ünnep! Ha bemennek dolgozni duplan fizetnek, csakhogy az egesz gyár állni fog! Tehát? 2018. 22:45 A havibéresre: NINCS FIZETETT ÜNNEP. A havibéres esetében az nap olyan mint a vasárnap. Nem osztunk vele és nem számolunk rá bért. Az ő napjuk valóban havonta hol többet ér, hol kevesebbet. Nincs megoldás csak a havibér eltörlése, mert a hetibér sem jó az ünnepek miatt. De ez nem várható - szerintem. efi99 2018. 22:01 Ugye, hogy mennyivel egyszerűbb lenne az élet, ha ezt az ostobaságot eltörölnék? Fel sem merülnének ezek a kérdések. Majd a nagy tudású jogalkotó urak is rájönnek egyszer, a havibéres távolléti díj tarthatatlanságára is csak sikerült idővel, érdemes volt már 10 éve is ostoroznom, 6 éve duzzogva kivették. A lenti példa is rámutat a helyzet igazságtalanságára.
chevron_right Fizetett ünnep elszámolása Tisztelt Szakértő! Kérdésem a munkaidőkeretben dolgozó óra- és teljesítménybérben dolgozók munkaszüneti napon történő munkavégzése esetében fizetendő távolléti díj fizetéséről szól. Ellentétes vélemények ütköznek. A munkaidőkeret megállapításakor a munkáltató az általános munkarend szerinti munkanapszámot osztja szét a keretben úgy, hogy ebből a munkanapszámból levonja az általános munkarend szerinti munkanapokra eső munkaszüneti napokat. Ennyit dolgozna hétfőtől péntekig az általános munkarendben dolgozó munkavállaló, a munkaidőkeretben dolgozó sem dolgozhat többet. A munkaidőkeret alkalmazásánál tehát nem éri kár a munkavállalót a munkaszüneti nap miatt, hiszen az már a keret felállításakor figyelembe lett véve, ezért részére távolléti díj fizetésre nem kerül sor! A hétfőtől–péntekig munkát végző, általános munkaidőben foglalkoztatottak esetében fizetünk távolléti díjat, a munkaidő keretben foglalkoztatottak esetén pedig nem. Tehát a munkaidőkeretben dolgozó óra- és teljesítménybérben dolgozók esetében, amikor a munkaszüneti napon nem történik munkavégzés, semmilyen díjazás nem fizetendő, még távolléti díj sem!